News

SZÁNDÉKTALAN FÉNY - VANCSÓ ZOLTÁN kiállítása

05 February 2010
Vancsó Zoltán legújabb képanyagában képzeletbeli utazásra invitálja nézöit. A sorozat a leszállással kezdödik, a felszállással ér véget, azonban az elsö képek láttán világossá válhat számunkra: nem egy konkrét utazásról van szó, hiszen a fotók a világ különbözö tájain készültek. Nem a helyszín és nem is egy konkrét, bemutatni szándékozott társadalmi vagy kulturális jelenség, megfigyelt sajátosság az, ami egybefüzi a felvételeket, hanem az a már-már fogalommá vált „vancsós” tekintet, amely a látható valóságot újrateremti, új összefüggésekben láttatja.
A képkészítési szituáció a fotográfia legtradicionálisabb alaphelyzete, a pillanatfelvétel. A fotós a megrendezetlen valóságot rögzíti apparátusával, vagyis ha úgy tetszik, dokumentál. Mivel a téma látszólag a lába elött hever, nincs más dolga, minthogy szelektáljon, vagyis kiválassza a valóságból azokat az elemeket, amire a nézö tekintetét fel kívánja hívni. Ez az a mozzanat, ami a dokumentarista kép szempontjából alapvetö fontosságú: a téma és az azon keresztül közvetített mondanivaló pontos meghatározása. Vancsó fotóin viszont maga a téma elveszti jelentöségét, feloldódik a kompozíció egészében. Az összes motívum a kép rendszerének egy elemévé lesz, azt látszik szolgálni. A különbözö dolgok – a természeti jelenségek, a tárgyak, emberek – olyan valószínütlenül pontosan állnak össze egy képpé, mintha egy képzeletbeli színi elöadás díszletei lennének.
Vancsó Zoltán nagy mágiája, hogy a környezö valóság szubjektum szempontjából befolyásolhatatlan, „kérlelhetetlen” eröit is saját szolgálatába tudja állítani. Ha nem is sokáig, a másodperc egy töredékére, egy felvétel erejéig legalábbis biztosan. Saját tekintetével rendszert teremt a világ amúgy kevéssé rendezett szövetében, amelyet a nézö a saját tapasztalataival szükségszerüen kiegészíti. Így válik világossá a képek üzenete, a határozott szembenállás a fogódzók nélküli „embertelen” léttel szemben.

Böröczfy Virág, müvészettörténész

Vancsó Zoltán rendszeresen kiállító müvész, munkái a fotográfia klasszikus irányához kötödnek, képei töprengésre sarkallnak, a valóság ártatlan és jelentés nélküli helyzeteit különös, misztikus dimenziókba emelik. Fiatalkora ellenére, 2003-ban a Magyar Fotómüvészek Szövetsége elnökségi tagjává választotta. Számos szakmai elismerés birtokosa, többek között Balogh Rudolf-díj, André Kertész ösztöndíj. A Young Photographers United (YPU) a magyar fotográfusok közül másodmagával választotta tagjai sorába. Vancsó Zoltán 2004-ben William Kleinnel közösen állított ki a MEO-ban, és Kuba sorozatával elnyerte a Sajtófotó pályázat különdíját. 2006 novemberében mutatták be Sóhajtenger címü fotófilmjét a hazai mozik Wim Wenders kíséröfilmjeként. 2008-ban nagyszabású retrospektív kiállításával párhuzamosan jelent meg eddigi munkásságát összefoglaló albuma Állófilmek címmel.

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Kíséröprogramok

2010. február 5. FotóPéntek

16.00-17.00 Tárlatvezetés Vancsó Zoltán közremüködésével

17.00-18.00 Virtuális könyvbemutató és slide show

A Szándéktalan fény c. album virtuálisan létezik mindaddig, amíg valaki meg nem rendel belöle egy (vagy akárhány) példányt. A könyvbemutató alkalmával a látogatók kézbe vehetik a tárgyiasult fotóalbumot, miközben a 6 perces zenés vetítésen a kiállítás képeinek új értelmezési dimenziói nyílnak meg.